2015.12.25 10:55
Baleseti veszélyforrások
•Áramütés akkor következik be, ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik.
•Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki, vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut.
•a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében
•a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése
Érintésvédelem
•A villamos berendezések burkolatai, kezelőszervei, tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt, csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség.
•Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése, amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be.
•Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja, hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását,az akkor is megbüntethető, ha nem is történt baleset.
Érintésvédelmi módszerek
•Attól függően, hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív), vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza, beszélhetünk
•közvetlen vagy
•közvetett érintés elleni védelemről.
Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása, valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása.
Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V, az egyenfeszültség 120 V, a kisülési energia pedig 350 mJ.
Az első érintésvédelmi osztály
•Az I. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van, hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet, amelyre védővezető köthető. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén, ha a felhasználó csatlakoztatta a védővezetőt a készülékhez (általában védőérintkezős kábellel), akkor a villamosan vezető részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid időre jut feszültség. A feszültséget védőföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító, áramvédő kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le.
•Az I. érintésvédelmi osztályba sorolják például:
•• a villamos motorokat,
•• a hűtőszekrényt,
•• a villanyvasalót.
A második érintésvédelmi osztály
A II. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független, általában nem kell hozzá védővezetőt csatlakoztatni. Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy, vagyis kettős (megerősített) szigetelése van.
Kettős szigeteléssel gyártják például:
• a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet, stb.),
• a televíziót,
• a hajszárítót,
• a porszívót
A harmadik érintésvédelmi osztály
A III. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni, és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V, 12 V, 24 V, 48 V.
Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen, pl. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. világítótestek, speciális kéziszerszámok), illetve a gyermekjátékok, amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett
Teendők villamos baleset esetén
•Az elsősegélynyújtás elvei
Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő:
•1. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből.
•2. Elsősegélynyújtás.
•3. Az orvos vagy a mentők értesítése.
•4. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése.
•5. A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről.
•Kiszabadítás az áramkörből
•Elsősegélynyújtás
