Érintésvédelem

2015.12.25 10:55

Baleseti veszélyforrások

 

•Áramütés akkor következik be, ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik.
•Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki, vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut.
•a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében
•a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése
 
Érintésvédelem
 
 
•A villamos berendezések burkolatai, kezelőszervei, tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt, csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség.
•Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése, amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be.
•Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja, hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását,az akkor is megbüntethető, ha nem is történt baleset.
 
Érintésvédelmi módszerek
 
 
•Attól függően, hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív), vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza, beszélhetünk
közvetlen vagy
közvetett érintés elleni védelemről.

Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása, valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása.

Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V, az egyenfeszültség 120 V, a kisülési energia pedig 350 mJ

 

Az első érintésvédelmi osztály

 

•Az  I.  érintésvédelmi  osztályba  tartozó  berendezésnek  nemcsak  üzemi  szigetelése  van,  hanem  rajta  a  gyártó  kialakított olyan  szerkezetet,  amelyre  védővezető köthető.  Az  üzemi  szigetelés  meghibásodása  esetén,  ha  a  felhasználó csatlakoztatta  a  védővezetőt  a  készülékhez  (általában  védőérintkezős  kábellel),  akkor  a  villamosan  vezető  részekre  a gyors  automatikus  lekapcsolás  miatt  csak  rövid  időre  jut  feszültség.  A  feszültséget  védőföldelés  és  nullázás alkalmazásánál  biztosító,  áramvédő  kapcsolásnál  egy speciális  relé  kapcsolja  le.
•Az I. érintésvédelmi osztályba sorolják például:
••  a villamos motorokat,
••  a hűtőszekrényt,
••  a villanyvasalót. 
 
 
A második érintésvédelmi osztály
 
 

A  II.  érintésvédelmi  osztályba  tartozó  berendezés  védelme  a  villamos  hálózattól  független,  általában  nem  kell  hozzá védővezetőt  csatlakoztatni.  Ugyanis  az  üzemi  szigetelésen  kívül  még  egy,  vagyis  kettős  (megerősített)  szigetelése  van.

Kettős szigeteléssel gyártják például:

•  a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet, stb.),

•  a televíziót,

•  a hajszárítót,

•  a porszívót 

 

A harmadik érintésvédelmi osztály

 

A III. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni, és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V, 12 V, 24 V, 48 V.

Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen, pl. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. világítótestek, speciális kéziszerszámok), illetve a gyermekjátékok, amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett

 

Teendők villamos baleset esetén

 

•Az elsősegélynyújtás elvei

Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő:

•1. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből.
•2. Elsősegélynyújtás.
•3. Az orvos vagy a mentők értesítése.
•4. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése.
•5. A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről.
•Kiszabadítás az áramkörből
•Elsősegélynyújtás