A villamos töltés

2015.10.06 15:04

Azt a részecskét, amelynek elektromos kölcsönható képessége van, elektromosan töltöttnek nevezzük. Azt mondjuk: töltése van, és töltésének nagysága arányos a kölcsönható képességével. A töltést Q-val jelöljük és coulomb-ban (kulomb, a jele: C) vagy amperszekundumban (a jele: As) mérjük. 1 C = 1 As.
 

Töltések típusai
 

A proton és az elektron kölcsönható képessége, vagyis elektromos töltése ellentétes. A protonét pozitívnak, az elektronét negatívnak jelöljük. A neutron nem mutat elektromos kölcsönhatást, töltéssel nem rendelkezik. Semleges (nem mutat kölcsönhatást), idegen szóval neutrális. A mag a proton miatt pozitív töltésű.
 

Vonzás és taszítás
 

A töltéssel rendelkező részecskék között erőhatás lép fel. Az erőhatás iránya alapján megkülönböztetünk vonzó és taszító erőt. Taszítás jön létre proton és proton, elektron és elektron között, míg vonzás proton és elektron között, vagyis az egynemű töltésű elemi részecskék taszítják, a különneműek vonzzák egymást.
A proton és a neutron tömege közel azonos (egységnyi), míg az elektron a proton tömegének csak 1836-od része.
melektron = 9,1·10−31kg
Az eltérő tömegek ellenére a proton és az elektron elektromos kölcsönhatásának a mértéke, vagyis a töltése azonos,
csak ellentétes előjelű.
Qelektron = −Qproton

 

Elemi töltés


A proton és az elektron töltése elemi töltés, mert ennél kisebb töltés nincs. Minden elektromos töltés ennek egész számú többszöröse. Az elektron elemi töltését q-val jelöljük.
Qelektron= q =−1,6·10−19As


Egy atomban a negatív elektronok és a pozitív töltésű protonok száma azonos, ezért az atom kifelé nem mutat elektromos kölcsönhatást, semleges.
Nelektron=Nproton